Grafikai tervezés során egy szervezet vagy esemény vizuális keretrendszerét jelöli, amely tartalmazza a logót vagy egyéb márkajelzést, annak helyes használatát, a márka színpalettáját és a megjelenés szabályait a különböző nyomtatott vagy digitális felületeken. Ebből arculati kézikönyv készül, így biztosítva az egységes vizuális kommunikációt, amely beazonosíthatóvá és megjegyezhetővé teszi a produktumot.
Főangyal. Test nélküli, szellemi lények, akik megkülönböztetett, kiemelt szereppel rendelkeznek a mennyei hierarchiában. A keresztény-zsidó kultúrkörben hetet, az iszlámban négyet ismernek. A római katolikus és az ortodox Szentírás hármat (Mikhael, Gabriel, Rafael) a protestáns és a héber Biblia kettőt nevez nevén (Mikhael, Gabriel), a többi arkangyalt apokrif és rabbinikus írások tartják számon. Ugyanakkor az arkangyalok csoportjába sorolandó Lucifer is, aki azonban fellázadt Isten ellen, így elbukott, és a gonosz angyalok vezetőjeként, a Sátánként ismert.
Avantgárdról először a XX. századi modern művészettörténetben beszélünk (pl. a kubizmus, a futurizmus, a szupermatizmus, stb. kapcsán), a kifejezés azonban utólag használható korábbi korstílusok és stíluskorszakok egyes alkotásainak leírására is. Tágabb értelemben véve azok a szellemi, különösen képzőművészeti és irodalmi jelenségek, amelyek szélsőségesebbek, merészebbek, innovatívabbak, mint a saját korukban elismert stílusok, megelőzik azokat tudásban és ízlésben.
Keresztelőkápolna. A keresztelkedés szertartására emelt, a templom épületétől különálló, jellemzően nyolcszög vagy kör alaprajzú egyházi épület. Ahogy a keresztelés hagyományából kiveszett az egész testes merítkezés, különálló battisterora sem volt már szükség. A nagyobb méretű keresztelőmedencét, így kisebb keresztelőkutak váltották fel.
Fényképezőgép nélkül készült fotográfia. Az ábrázolt tárgyak közvetlenül a fényérzékeny anyagra kerülnek, majd fényt kapnak. A papír azon területei, amelyek nem kaptak fényt, fehérnek; a félig átlátszó tárgyakon keresztül exponált területek szürkének, míg a teljesen exponált területek a végső nyomaton feketének tűnnek.
A gerillaművészet egy nyilvános térben, jellemzően épületek falain, vagy más közterületen megjelenő alkotás, mely gyakran hordoz politikai vagy társadalmi üzenetet. A sokszor provokatív üzenetek egy szélesebb közönséget érnek el, mivel átlépik a hagyományos művészeti intézmények határait. Általában névtelenül, vagy álnévvel alkotnak a gerillaművészek, mert tevékenységük illegális.
A halál közelségére figyelmeztető allegória, mely nem csak a képzőművészetben, de az a költészetben és az irodalomban is jelen van. A halál rendszerint csontváz formájában táncba viszi, majd sírba kényszeríti a legkülönbözőbb társadalmi típusokat képviselő embereket, mely allegorikusan arra utal, hogy a halál mindenkit érint. Elterjedésének alapjait a középkorban dúló pestisjárványok jelenthetik.
Jelentése szabad levegő. A műtermen kívüli, szabadban való festésre utal, melynek elterjedését a tubusos festék és a hordozható festőállvány feltalálása segítette. A szabadtéri megvilágítás során a fény-árnyék viszonyok változása gyors festésre késztette a művészeket, mely az impresszionizmus kibontakozását is segítette.
