A párizsi Pompidou termében lejátszódó akcióból nem kapunk több képet (legalábbis a YouTube-on elérhető videóból). Egy másik forrás szerint azonban az akció folytatódott, és Beuys lánya, Jessyka is egy ilyen nadrágot viselt. Miközben a lány saját tengelye körül nagyon lassan forgott, Beuys hangja hallatszott, ahogy ezt mondta:

„Ez az Orwell-láb, a 21. század nadrágja. A világon mindenkinek magának kellene ezt a nadrágot készítenie, hogy harcoljon a világméretű materializmus és elnyomás ellen, különösen a fiatalokon… nézd! Milyen szépen áll egy lányon! milyen szépen áll egy lánynak!”

Beuys utasítására megcsinálom a nadrágot. Kivágom a jobb lábán elöl kör alakban, a bal lábán hátul kör alakban. Mászkálok. A jobb lábamat könnyebb behajlítanom, ha ülök, a balon elöl feszül a nadrágszár. Hátul bezárul a kör, és nem süvít be rajta a hideg. Megszűntetem a céltáblát. Ülök és gondolkozom, hogy ezt most miért csináltam? Tönkretettem egy nadrágot? Befoltozzam? Elöl még csak-csak elmegy, na de hátul? Ki akarja nézni a vékony bőr alatt lüktető kékes lilás ereket, ezt a 21. századi térdhajlatot? A térd látványához már hozzászoktak az emberek, de a térdhajlat létezésének a tényére így fel kell hívni a figyelmet?

Az 1984 elején bemutatott farmer a The Orwell Leg – Trousers for the 21st Century című sorozatának kiindulópontja volt. Beuys a racionális és a negatívan fejlődő világot az intuíció erejének támogatásával akarta leküzdeni. A racionalitást az agyhoz kapcsolta, míg az intuíció a test bármely részében lezajlódhat. A nadrágján lévő körlyukakon keresztül a térdére irányította a tekintetet. Ahogy a cím is sugallja, ezzel a munkájával olyan folyamatokat kívánt elindítani a jövő társadalma számára, amely inkább az intuíción, mint a racionalitáson alapul. A 21. század embere pedig ösztönösen üzletet csinált belőle.

Ön felvenné, ha kifizetett érte 15-20 ezer eurót? Méretben, fazonban passzol önhöz?

A funkciójától nem fosztja meg a nadrágot ezzel a gesztussal, a formáját alakítja át. A jobb térd előre néz, visz a jövő felé, a bal figyeli a megtett lépéseket. Két arc nélküli smiley világít rá az útra. Ez az út vezet a 21. századba, amely nem lett kevésbé materiálisabb 1984 óta.

„A háború: béke, a szabadság: szolgaság, a tudatlanság: erő” – mondja George Orwell az 1984-ben. „Az élet: halál, a hazugság: igazság, a logika: abszurdum” – teszi hozzá Boualem Sansal a 2084 című könyvében.

– „Lehetséges-e, érdemes-e vajon kételkedni, bármit keresni ebben a világban, ahol kérdések már rég nincsenek, s ahol mindenre megvan a válasz?”

Lehet, hogy ez a nadrág egy olyan megválaszolatlan kérdés marad 2084-ben, amelynek majd az irrealitása fordítja ki magából a túlmagyarázott létet. A megválaszolatlan kérdések közül még egyet tűznék a végére. Mi lett a kivágott körökkel?

Egyéb 21. századi lyukas térdek megvásárolhatók.

A cikk a Goethe-Institut és a Képző.art együttműködésével jött létre, Joseph Beuys születésének 100. évfordulójára emlékezve.