Zhanna 1981-ben látta meg a napvilágot a kijevi régióban, jelenleg is ott él és alkot.
Művészeti tanulmányait a Tarasz Sevcsenka Akadémián végezte, majd számos díjat elnyert;
többek között a Kazimir Malevics Képzőművészeti Díjat, a Sergey Kuryokhin Modern Art Award for Public Art-díjat és a Kijevi Szoborprojekt Nagydíját.
Több alkalommal szerepelt a Velencei Biennálén, a világ több pontján (Ausztria, Tokyo, Párizs, Budapest) találkozhatott már a nagyközönség munkásságával. Szobrászkodik, fotóz, installációkat és performanszokat készít. Igazán nagyszerű a művészetében, hogy a különböző médiumok között szabadon lépi át a határokat. Gyakran használt anyagai a beton, a kerámia, az üveg és a kő, amelyekkel helyspecifikus műveket alakít. Témája a város, annak mindenféle aspektusát igyekszik megragadni.
Sűrűn jelenik meg munkáiban a törésvonal, mely ezen anyagok felhasználásával jól előhozható. A repedések és törések a társadalmat hivatottak reprezentálni: az élet széttöredezettségét, rendezettségét és rendezetlenségét egyszerre.
Az úttestből kiragadott és lefényképezett elnyűtt beton bőr, vagy megfestett törött bepókhálósodott üveg, installációban szétterített összetört tükrök romjai, egy olyan fajta kritika mely a mai társadalmat erősen jellemzi, az ego hatalmát és hanyatlását több ízben helyezi előtérbe.
A törésvonalak összekötik az önmagunkban lejátszódó életútjainkat, az emberi kapcsolatokat, és a köztük lévő távolságot térképpé alakítja repedései és vonalai között. Mára védjegye a kerámiacsempe lett, ebből az anyagból készíti munkái nagy részét.
Az 58. Velencei Biennálén az Arzenálban volt látható a Piac című installációja, amely kerámiacsempékből és cementből megmunkált vásári tárgyakat tartalmazott. Ezekből létrehozott egy vásári kompozíciót, amelyet körüljárhattunk, megidézve egy valóságos bazári hangulatot, így elsősorban a művészet, mint árucikk kérdését feszegeti. Mindezt a létrehozott installatív térben – egy performanszban – tette, ő maga játszotta el a bolti eladónőt.
A Piac installációja megjárta a világot: Miamiban, Kijevben és Monte-Carloban is bemutatásra került. Különlegessége, hogy mindig az adott helyszín saját piaci élelmiszereit kínálja fel a közönségnek, akik az ország pénznemében, a helyi árak viszonylatában vásárolhatják meg a műalkotásokat, így országonként változnak az objektek árai. Olyan tárgyakról van itt szó, amelyeket a műkedvelő otthon, a gyűjteményében szeretne tudni: fényesek, csábítóak és eladhatóak.
A művészet értékvesztésére, a művészetre mint árucikkre, a történelmi múltra, a társadalmi klisékre és sztereotípiákra Kadyrova millió aktuális kérdést vet fel egyetlen projektben.
Kadyrova 2017-ben a csernobili katasztrófa övezetében található polesszkoje-i
buszpályaudvar falából lebontott kerámialapokból egy próbababára készített ruhát.
Hátborzongató szemlélni a csempézett ruhadarabot, miközben tudatában vagyunk a
csernobili pusztításnak és a sok ezer ember tragédiájának, akik ruhák és egyéb javak nélkül költöztek el, hogy soha többé ne térjenek haza. Munkájának fontos gondolata a visszaemlékezés, így a befogadók az alkotáson keresztül megismerhetik ezt a múltat.
Second hand sorozatában kerámia ruhákon van a hangsúly, melyekhez építőipari üzletekben vásárol alapanyagot. Máskor az utcán, régi objektekben, szemét között talált kerámiacserepekből készíti el műalkotásait. A ruhák szabása megegyezik a megszokott szabásmintákkal, a kerámiaöltözékek térbe akasztásával egy letisztult és szürreális harmónia-játék veszi kezdetét, a romos épületek külső és belső helyszínein. A múló időt kimerevített, színpadias installációba gyúrja. Az elhagyatott épületek lelakott szobáiban a valóságnak megfelelő, fiktív jeleneteket hoz létre, rákényszerítve a nézőt az emlékezésre, így az élet színterei megelevenednek. A kerámia ruhák entitásokká válnak az omladozó falak környezetében. Az anyaghasználat miatt a látvány sokszor rideg és durva, ugyanakkor rendkívül törékeny.
Az elhagyatott romos épületek, az azokban megjelenő felakasztott ruhák látványa igen szomorú érzetet keltenek.A mű mára rendkívül aktuális olvasattal kiegészült, az Ukrajna és Oroszország közötti háború sok ezer ember lakhatását és megélhetését ellehetetlenítette.