„A kapuőrzés az a folyamat, amikor bizonyos mediátorok számtalan információt kiselejteznek, feldolgoznak, és azt az emberekhez korlátozott számú üzenetek formájában eljuttatják. A mediátor szerepét a média tölti be a modern közéletben. Az emberek a mediátorokra támaszkodnak abban, hogy a világ történéseiről szóló rengeteg információt, belátható mennyiségűre redukálják és befogadható médiaüzenetek formájában továbbítsák. (…) A kapuőrök tehát meghatározzák, hogy mi válik az egyén társadalmi valóságává, formálva az egyén és a társadalom világképét.”¹

A médiaformáló kapuőrök tömérdek információból dolgozva szűrik meg a továbbítani kívánt köteget, mely hibákat, pontatlanságokat, ferdítéseket tartalmazhat, vagy akár direkt módon egyoldalúan közelíthet meg politikai, gazdasági vagy egyéb érzékeny, megosztó témákat. Ezen túlságosan megszűrt információkötegek jelenthetik a média hiteltelenségét. Ezt a jelenséget olvashatjuk Pamela J. Shoemaker és Timothy Von kapuőr-elméletben (Gatekeeper Theory).

A fentebb említett szempontok miatt a mainstream média hitelvesztettsége más információs csatornák, alternatív igazságok keresésére ösztönözheti az emberek bizonyos hányadát. Ezt a témát Juliette De Maeyer, Taking Conspiracy Culture Seriously: Journalism needs to face its epistemological trouble című írásában vitatja. „A hírmédia iránti általános bizalom hiánya és az elsöprő anti-intellektualizmus lehetetlen helyzetbe hozza az újságírást. Hogyan tudja az újságírás tájékoztatni a nyilvánosságot a világról, amikor a nyilvánosság első reakciója az, hogy a médiát olyan rejtett hatalmak ügynökeiként tartja számon, amelyek (akarva vagy akaratlanul, nem számít) elhomályosítják a világ igazságait?”²

A hírmédiával kapcsolatban bizalmatlan olvasó, kommentelő, aggályait vagy nemértését kifejezve, gyakran szkepticizmussal találkozhat. Ez a fajta szkepticizmus nem csak a radikális elméleteket kezeli elutasítóan, de kifejezetten demoralizálóan vélekedik a világ bizonytalan állapotainak okát kereső kreatív gondolkodásról is. Az ilyen, online vitaszekciókban kialakuló csoportosulás negatív tapasztalatot eredményezhet, és elsodorhatja, az erre fogékony olvasót az összeesküvés-elmélet kultúrája felé. Mely környezetben biztonságosan fejtheti ki véleményét, egyetértésre, „intellektuális” vitára számítva.

2020-ban a sorozatos tragikus események, bizonytalanságok és ellentmondások, illetve a tömeg meggyőződése az év balszerencsés kimeneteléről tökéletes táptalajt nyújtottak a különféle teóriák születéséhez. A XXI. században futótűzként terjedő összeesküvés-elméletek olyan népszerűségre tettek szert, mint eddig még soha. Ennek több oka is van: az internet népszerűségével, eddig elképzelhetetlennek tartott mértékben terjedhet az információ a világon, illetve ahogy Karen M. Douglas írja Understanding Conspiracy Theories című írásában:

„Úgy tűnik, hogy az összeesküvés-elméletek széleskörű, belsőleg következetes magyarázatokat nyújtanak, amelyek lehetővé teszik az emberek számára, hogy megőrizzék hitüket a világban zajló bizonytalanság és ellentmondás ellenére.”³

Egyetlen összefüggésen belül neveznék meg néhány elméletet, mely 2020-ban kapott szárnyra. A Vuhanban szándékosan, biolaborban kifejlesztett koronavírus híre, mely Bill Gates pénzügyi támogatásával jött létre, és a rohamos számban növekvő 5G tornyok terjesztik. A Microsoft benyújtott egy szabadalmat, amely azt részletezi, hogyan lehet kriptovalutát bányászni emberekbe helyezett microchipek segítségével. A szabadalom sorszáma a WO2020060606, amely a World Order és a Bibliából gyakran emlegetett bestia/antikrisztus számából a 666-ból áll össze. Mindez egyesek szerint a globális méretű összeesküvés bizonyítéka. A Microsoft a kriptovalutát mikrochipek segítségével bányászná ki az emberek természetes erőforrásait felhasználva, amit a koronavírus elleni vakcinával juttatnának az egyén szervezetébe. A chip neve Digital ID (amit valójában egy Microsofttól független cég fejleszt) és az összeesküvés-elméleteken kívül egy biztonságos, elektronikus azonosításra alkalmas eszköz. Mindennek végső célja, hogy a kriptovaluta végre alkalmas legyen földönkívüli létformákkal való cserekereskedelem kialakítására.

Első nekifutásra is sok, feldolgozhatatlannak tűnő információ ez. Megalapozottságuk látszata és gyors netes terjedésük miatt bárki egy-kettőre elhiheti ennek részét vagy egészét. Azonban fel kell tennünk a kérdést: biztos, hogy az internet olyan mértékben felelős az összeesküvés-elméletek létrejöttéért, mint azt gondolnánk? Ismét az Understanding Conspiracy Theories című szövegéből idézek, mely számba veszi az internet és a közösségi média szerepét az elméletek terjedésében: „Uscinski azzal érvel, hogy az összeesküvés-elméletek ugyan terjednek az interneten, de ez csak ritkán történik az általánosnak hitt módon. Az összeesküvés-elméletek nem terjednek korlátlan mértékben a közösségi médián keresztül, ahogy azt gyakran feltételezik. Ehelyett inkább azokban a közösségekben koncentrálódnak, amelyek már egyetértenek velük. Mindazonáltal, a kutatások rámutatnak az internet döntő szerepére a különálló és polarizált online közösségek előmozdításában.”⁴ Tehát nem hódítanak újabb és újabb „hívőt” diskurzusaikba, hanem elsősorban saját közösségeiken belül kommunikálnak.

Akármelyik platform otthonává válhat az ilyen közösségeknek. Például a Reddit, amely egy anonim platform, ahol bárki csatlakozhat ún. subredditekhez. Ez a platform emiatt több kutatás célpontjává is vált, többek között Colin Klein, Peter Clutton, Adam G. Dunn közös kutatása, a Pathways to conspiracy: the social and linguistic precursors of involvement in Reddit’s conspiracy theory forum című írás témájává is, amely közel 8 év vizsgálat adataival igyekszik felállítani egy összeesküvés-elmélet hívő karakterjegyeit. „Az eredmények szerint a vizsgált felhasználók, egymáshoz képest különbözőek, és legtöbbször nem felelnek meg az összeesküvés-meggyőződésre fogékony emberek várható profiljának, nem sorolhatók be bizonyos ideológiák vagy szubkultúrák alá. (…) Az eredmények együttesen azt mutatják, hogy az összeesküvés-hit érvényesülése a társadalomban inkább az életutak sokszínűségével lehet összefüggésben.”⁵

A Reddithez hasonló anonimitást kínáló fórum még például a 4chan, amely szintén anonimitása miatt teheti vonzóvá ezeket az oldalakat a Facebookkal vagy Twitterrel szemben, amelyek korlátozni kezdték az álhíreket, illetve a nem bizonyított, téves információkat tartalmazó vagy félelem-keltésre alkalmas bejegyzéseket. Továbbá a Facebookon és a Twitterren nagyobb valószínűséggel találkozik egy összeesküvés-elmélet hívő a fentebb említett szkepticizmussal is.

A konklúzió tehát – ahogy maga a téma is – többrétű. Belátható, hogy a hírmédia, és általában véve az újságírás iránti általános bizalmat rendkívül fontos valamilyen módon visszaállítani.

Ehhez szükséges megvizsgálni azokat a tendenciákat, amelyek a jelenlegi állapotot előidézték és ezeket megszüntetni, amennyiben ez lehetséges. Ezen felül további kutatások szükségesek az összeesküvés-hit kialakulásával kapcsolatos jellemzők meghatározására. Bár nem bizonyítható, hogy bárminemű összefüggés lenne az összeesküvés-hit és az intelligencia/műveltség között, ezen kompetenciák fejleszthetők és csökkentik a félrevezethetőség esélyét is. Ezeken felül általánosan szükséges lenne minél fiatalabb korban megtanítani a gyermekeknek a tudatos internethasználatot, az interneten való tájékozódást, és megismertetni velük az álhírek negatív következményeit. Mindenki számára hasznos lehet több különböző hírportál böngészése a szokásos egy-kettő helyett, vállalva, hogy saját nézeteinknek ellentmondó tartalmakat is fogyasztunk.

Addig is az egyén, akit eddig nem szippantott be az összeesküvés-elméletek világa, nagy valószínűséggel ezután is el fogja kerülni – legalábbis a kutatások szerint, de akár csak sok más aktuális probléma esetében is, a társadalmon múlik az extrém hitek helyes kezelése.