Amikor mátkaságról és misztériumról beszélünk, ráadásul a mátkaságot mint misztériumot tárgyaljuk művészettörténeti kontextusban, lehetetlenség szótlanul elmenni Marcel Duchamp és a Nagy Üveg mellett.

„A Legényei által lemeztelenített Mátka, sőt…¹ egyike századunk leghermetikusabb műalkotásainak. Abban különbözik a modern szövegek legtöbbjétől – mert ez a festmény: szöveg –, hogy a szerző kulcsot is adott hozzá: a Zöld doboz jegyzeteit. […] ez a kulcs nem hiánytalan, mint ahogy maga a Nagy üveg sem az; ezen túl, a jegyzetek a maguk módján csak további fejtörők, szétszórt jelek, amiket csak újrarendezés után próbálhatunk megfejteni. A Mátka és a Zöld doboz (amelyhez már a Fehér doboz is csatlakozik) olyan, mint kölcsönösen egymást tükröző tükrök sora; egyik megvilágítja és helyesbíti a másikat.”²

Octavio Paz a mű elemzésekor részletesen tárgyalja a francia cím (La Mariée mise à nu par ses Célibataires, même) spanyol nyelvre való lefordíthatóságának nehézségeit, amelyet magyarul még nagyobb kihívás értelmezni a passzív participium szerkezetének hiánya miatt. A mise à nu szó szerint ilyesmit jelent: „meztelenségbe vetett”.³ Az „agglegény” szó azért bír nagy jelentőséggel a „vőlegénnyel” szemben, mert „áthatolhatatlan szakadékot jelez női és férfi princípium között; az (agg)legény nem feltétlenül kérő, és a mátkából sosem lesz menyecske”.⁴

A Nagy Üveg címének fordításakor ezen kívül több dilemmába is belekeveredünk. Ez azért lényeges, mert Duchamp számára a művészet és a nyelvi kérdés szorosan összekapcsolódik egymással, így a következőkben öt nyelv elfogadott címeinek lehetséges értelmezését vizsgálom meg a kimondhatatlanság illusztrálása céljából.

La Mariée mise à nu par ses célibataires, même
Az agglegényei által lemeztelenített mátka, sőt
The Bride Stripped Bare by Her Bachelors, Even
La novia desnudada por sus solteros, incluso
La sposa messa a nudo dai suoi scapoli, anche

A legfőbb probléma az, hogy a fordításokkal nem lehet teljesen visszaadni az eredeti francia címben meglévő jelentésárnyalatokat. Érdekes, hogy a „la Mariée” jelentést a négy fordítás közül legjobban a magyar „mátka” szó tükrözi. A „mise à nu”-t az olasz „messa a nudo” („meztelenségbe tett”, „meztelenségbe vetett”). A „par ses”-t a spanyol „por sus” (esetleg az olasz „dai suoi”, magyarul „az övéi által” – bár itt a grammatikai szabályok szerint már hozzáadódik a birtokos névmáshoz a határozott névelő is).

A „célibataires”-t spanyolul vagy olaszul lehetne legjobban visszaadni a „célibes”, illetve „celibi” szóhasználattal, amennyiben meg akarjuk őrizni az eredeti szótőt. Ezek az alakok viszont a kollokviális nyelvben kevéssé használatosak, így a fordításokban sem ezeket alkalmazzák, ennél fogva inkább az „agglegény” vagy az „egyedülálló férfi” értelmezés felé terelik az egyébként „nem házas férfi”-t is jelentő kifejezést. (Nem is beszélve az angol „bachelor” fordításról, amely nyelvben a „celibate” szó már egyáltalán nem hordozza a „nem házas férfi” jelentésárnyalatot, csak a „nőtlenséget fogadott férfi”-t.)

A „même”-re részleges megoldás a „sőt”, az „even”, az „incluso” és az „anche” is. A spanyol és az olasz fordításban lehetséges volna a „lo mismo”-t, illetve a „lo stesso”-t használni, amennyiben a „même” többértelmű jelentésére kívánunk reflektálni. Persze ezt az utolsó szót a legnehezebb visszaadni, mert egyik nyelvben sem hasonlít a „szeret engem” („m’aime”) és az „ugyanaz”, „éppen”, „pontosan”, „sőt” („même”) kifejezések hangalakja annyira, mint a franciában, ahol ráadásul maga a szó is gyakorlatilag egyetlen morféma ismétléséből áll. Duchamp egyébként tagadta a „m’aime” alak lehetséges értelmezését, inkább a határozószó értelmetlenségére hívta fel a figyelmet.

Ha filológiai szempontból nagyon korrektek akarnánk lenni, így lehetne magyarra fordítani a címet: A(z) (agg)legényei által meztelenségbe vetett mátka, sőt.

A Duchamp-i „agglegény-gépezet”⁵ részeinek elnevezésére és működésére most nem térek ki részletesebben, célom nem a „véglegesen befejezetlen”⁶ Nagy Üveg értelmezése – azt már sokan megtették –, hanem a kimondhatatlanság és a mátkaság kontextusba helyezése.

Lényeges értelmezés azonban, hogy a Mátka „ember volta nem külalakjában vagy fiziológiájában rejlik. Ember volta jelképes: a Mátka eszmei valóság […]”.⁷ Duchamp-nál persze fontos, hogy a Mátka egy gép, és a Mátkának ez a gépi léte mutat rá mindenfajta jelképrendszer iróniájára. Amennyiben viszont az iróniát alapvetésnek tekintjük (miért ne tehetnénk?), nem az a lényeg, hogy mi az, ami a Mátkát szimbolizálja. És ha már nem az a lényeg, ha a Mátka megtestesülhet egy gépben, akkor megtestesülhetne egy almában, egy könyvespolcban vagy egy fogpiszkálóban. Ilyen alapon pedig miért ne testesülhetne meg önmagában? Hiszen önmagunk szimbólumai vagyunk. Ez rendkívül ironikus, de tagadhatatlan is.

És ha a Mátka megtestesülhet önmagában (innen indultunk, vagyis visszaérkeztünk a problematika közepébe), miért ne kockáztathatnánk meg azt, hogy ez olyannyira lényeges és elemi, hogy nem lehet kimondani, nem lehet ábrázolni. El kell takarni. (Egy gépezettel, egy fátyollal, egy takaróval…)

Sőt, a Nagy Üveg tulajdonképpen maga az eltakarás: Duchamp a Zöld dobozban megjegyzi, hogy a Mátka egy olyan háromdimenziós tárgy kétdimenziós kivetülése, amely háromdimenziós tárgy szintén csak kivetülése egy négydimenziósnak. „Az Eszme másolatának másolata.”⁸

Továbbá: honnan tudhatnánk, hogy ezen felül még nincs-e ötödik, hatodik, ötvenhatodik, ötszázötvenhatodik dimenzió? A másolat nem ábrázolja az Eszmét, hanem eltakarja. A másolat lényege a látható tények rögzítése, a másolat nem is tudhat többet, a valóságot nem ábrázolhatja, csak elérésének vágya van meg benne, amely vágy önmagát hozza működésbe.

Végül térjünk vissza egy pillanatra Paz fentebb idézett legelső gondolatához, miszerint Duchamp festménye: szöveg. Amennyiben helyt adunk ennek az állításnak, még világosabban látszik, hogy szöveg nélkül érvénytelen a szöveg hiánya, a kimondhatóság megkísérlése nélkül a kimondhatatlanra sem tarthatunk igényt. Duchamp tulajdonképpen ezt nevezi gondolat-festészetnek. A cél nem az esztétikum, hanem a gondolatiság általi kifejeződés.⁹